2013. szeptember 25., szerda

09/09 – 22/09

Ezen a héten érvénybe lépett az új órarendem:
Hétfő: mindkét lány itthon van. 10.15-11.00 Jackie in the Box
Kedd: Daisy oviban van 8:30-15:15ig, Willa bölcsiben 8:30-12:30ig (én viszem), Laura nyelviskolában 9-12:15ig.
Szerda: Daisy oviban van 8:30-15:15ig, Willa egész nap itthon. 11.15-11.45 Baby Rhyme Time
Csütörtök: Daisy oviban van 8:30-15:15ig, Willa bölcsiben 8:30-12:30ig (én viszem), Laura nyelviskolában 9-12:15ig.
Péntek: Daisy itthon, Willa bölcsiben 8:30-12:30ig (Fi viszi).

Kedden reggel vittem először bölcsibe Willát, szerencsére nem sírt, nem ellenkezett. Hazajöttem, elpakoltam, elmosogattam a reggeli után, majd felhívtam a St Albans nyelviskolát, hogy mikor mehetek először, milyen szintű csoportok vannak, nekem melyik lehetne jó? Ian, a nyelviskola igazgatója küldött egy emailt a részletekről, és mellékelt egy szintfelmérőt is. Kitöltöttem, visszaküldtem, majd megkaptam az eredményt: Upper-Intermidiate, de nagyon közel az Advanced-hoz. Ennek nagyon örültem, ha minden jól megy, a Cambridge felsőfokú nyelvvizsgáját (CAE) fogom megszerezni az egy év kintlét végére!
Daisy élvezte az ovit, bár nagyon fáradt volt, amint beszálltunk a kocsiba, szinte azonnal elaludt.

Szerdán este volt az első ifjúsági csoport találkozó  a templomban. Ez elvileg a 9-13. osztályosoknak szól, de pár egyetemista, fiatal dolgozó lány jött segítőnek, így mentem én is és elhívtam Janát, a szomszéd aupairt. Így a csoportvezetőn, Claire-en kívül volt három segítő, mi ketten és egy fiú, Jack, aki 9-10. osztályos. Beszélgettünk, játszottunk, jó volt, bár nem igazán vallásos. Mindenesetre jó ismerkedési lehetőség és még eggyel több hely, ahol hallom és gyakorolhatom az angolt.

Csütörtökön mentem először a nyelviskolába – sajnos nem indultam el időben, Willát be kellett adni a bölcsibe, ráadásul elég nagy volt a forgalom, így elkéstem, de nem volt nagy baj, nagyon kedvesek a tanárok. Amit különösen élvezetes, hogy a délelőtt közepén van egy félórás kávé-tea-süti-szünet, amikor az összes diák egy teremben összegyűlik, lehet egy kicsit kötetlenül beszélgetni! a csoporttársaim nagyon kedvesek, sok aupair is van köztük. :) Összességében nagyon élveztem a délelőttöt! Jó lehetőség kimozdulni, velem egykorúakkal lenni! Hazafele nagyon kellett volna sietnem, hogy odaérjek Willa bölcsijébe, de mivel rohantam a parkolóból a nyelviskolába, nem jegyeztem meg, hogy hol parkoltam, úgyhogy jó időbe telt, mire megtaláltam… :(
Este volt egy másik ifjúsági csoport –ez az 5-9. osztályosoknak szól, itt már 6 gyerek volt! Valószínűleg ide is fogok járni segítőnek.

Pénteken délelőtt Willa ismét oviban volt, Daisyvel otthon egy rajzot készítettünk a volt óvónénieinek. A fogmosás, felöltözés, fésülködés elég nehézkes volt, nem volt hajlandó ruhát választani, de amit én javasoltam, azt sem fogadta el… Mivel teljesen kimerült a három oviban töltött naptól, elég nehezen kezelhető volt, sokat hisztizett.

A hétvégén egyedül voltam, mert a család elment a rokonokhoz. Jó volt pihenni, sokat olvastam, filmet néztem, aludtam.
Vasárnap bementem Londonba, találkoztam Enikővel, elmentünk a St. Paul katedrálishoz, vasárnap lévén ingyenes volt a belépés. Gyönyörű volt! A közelben van a Milleneum Bridge – A Harry Potter és a Félvér Herceg-ből készült film elején ez omlott le. Nagyon élvezem, hogy elmehetek olyan helyekre, ahol filmeket forgattak!
Délután pedig egy magyar nyelvű misére mentünk együtt, havi kétszer van London külkerületében.

Amit általában arról a hétről tudni kell, hogy mindkét lány megfázott, így főleg Willa sokszor volt rosszkedvű. :(

Hétfőn Daisy délután aludt – mindig értékelem, ha van egy kis pihenő a nap közepén. Ami az iskolaév kezdetével jár, hogy így minimum háromszor van 1-2 nyugodt órám az ebéd után. Ilyenkor szoktam takarítani, ha van mosás, akkor azt kiteregetem, de mégis csak csönd van, és általában van időm egy kicsit olvasni is –vagy lepihenni egy félórácskára.

Keddenként Daisynek balett órája van, ezért nem 3.15kor, hanem 3.30kor végez. Viszont elfelejtettem, ráadásul esett az eső, nem volt jó 20 percet várakozni, kezemben a kb. 15 kg-s Willával…

Szerdán délutánra védőnőt vártunk, ezért Fi korábban eljött a munkahelyéről, ő hozta el Daisyt az oviból. Fi megkért, hogy rakjak rendet, meg takarítsak, ha belefér, így amíg Willa aludt, kitakarítottam szinte az egész házat. Mikor hazaért Fi, kiderült, hogy nem jön a védőnő, mert megbetegedett. Elég idegesítő volt, mert Fi szabadságot vett ki…
Este megint mentem az ifjúsági csoportba, a Némó nyomában c. filmet néztük meg, közben pizzát ettünk. Nagyon aranyos mese, és még keresztény mondanivalót is találtunk benne, pl. hűség, bizalom, engedetlenség-megbánás. Amikor elkészült a pizza, Imogen-től (vele ismerkedtem meg először a templomban, ő hívott az ifjúsági csoportba) megkérdeztem, hogy kér-e pizzát- MAGYARUL!!! Nem, nem voltam fáradt, kicsit sem… :D

A csütörtök nagyon jó volt, mindenhova odaértem időben, az angol óra és az ismerősök viszontlátása felvidított. Egy kis szépséghiba volt csak: Daisynek megígérte Guy, hogy hamar végez az iskolában, és érte tud menni az oviba. Viszont sokat kellett készülnie az óráira, így mégsem tudta felvenni az oviból. Daisy, amikor meglátott minket, eléggé elkeseredett, nem volt hajlandó velünk hazajönni, csak sok - sok könyörgés és unszolás után… Szerencsére a kocsiban elaludt, és otthon jókedvűen ébredt.

A péntek nagyon nehéz volt. Délelőtt egészen gyorsan eltelt, Daisyvel egy papír-méhecskére ragasztgattunk kis kb. 0,5x0,5 cm mozaikpárnácskákat. A délután ezzel szemben lassan telt és nagyon lefárasztott… Daisy keveset ebédelt, nem akarta megenni a halat, pedig tudom, hogy szereti… Willát gyorsan lefektettem, miután hazaértünk, és Daisy is nagyon rendes volt, elment egyedül WC-re, még a pizsamáját is felvette, úgy tűnt, hogy mindjárt elalszik. Hát nem, egyáltalán nem aludt, Willa is csak egy órát. Amivel gyakran küzdenem kell, hogy Daisy szeretetből meg akarja ölelgetni Willát, de agyonnyomorgatja, és Willa kis túlzással már fél, ha Daisy közeledik hozzá, főleg ha fel van pörögve. Ráadásul Willa nem volt jól, sokat sírt a délután folyamán, annak ellenére, hogy az oviban nagyon vidám, kíváncsi volt… Aztán a vacsorára már mindenki elfáradt, Daisy egy falatot nem volt hajlandó enni, egy ideig győzködtem, aztán feladtam. Szerencsére Fi kicsit hamarabb el tudott jönni  a munkahelyéről, így megvártam, hogy hazaérjen, talán neki normálisan fog viselkedni Daisy. Ismét tévedtem… Kb. két perc után Daisy a naughty step-re került (ha hisztizik, a lépcsőre ültetik, sírja ki magát, és ha abbahagyta, visszajöhet.). A lényeg, hogy már nem egyedül kellett megoldanom a helyzetet.
Aznap este már szinte semmihez nem volt kedvem, viszont megbeszéltem pár aupairrel, hogy találkozunk. Rávettem magam, hogy elmenjek, megérte, mert jól éreztem magam, talán csak egy kis környezetváltozásra volt szükségem, hogy felviduljak.

A hétvége megint pihenős volt, most is elment a család. Szeretem az ilyen napokat, mert lehetőségem van sütni-főzni magyar ételeket. Amit már nagyon hiányoltam, az a mákos guba, ugyanis egyszer anyáékkal skypeoltam, amikor épp azt ettek ebédre, és nagyon megkívántam. Ami egy kis akadály volt eddig, hogy nem árulnak mákot, de anyáék küldtek ki, úgyhogy most már minden megvolt, még kifli-szerűséget is találtam! Vasárnap darázsfészket sütöttem, az is jól sikerült, abból a szülők is ettek, és nagyon ízlett nekik is! :)


És csodák csodája, hogy eddig ellenállt a szervezetem, hétfőre én is elkaptam a megfázást… :(

2013. szeptember 14., szombat

01/09- 8/09 Beteg, Enikő, fognövés 2., óvoda, bölcsőde-beszoktatás, pogácsa, aupair meeting

Szombaton elkaptam egy hányás-hasmenéses vírust, ezért vasárnap elég rosszul éreztem magam, sokat aludtam. Willa is elkapta a vírust, éjszaka többször is hányt, de ő már vasárnap jól volt. A család elment St. Albansba várost nézni, így csend és nyugalom volt itthon.

Hétfőn már jobban voltam, nem kellett itthon maradnia Fi-nek. Délelőtt ’Jackie in the box’-ra mentünk, első alkalom, amikor Fi nem volt velünk. Ami nehéz volt, hogy Guy elvitte az autót munkába, így a ’double-decker’ babakocsival mentünk. Ráadásul Willa 9-10 óráig alszik általában, és Jackie 10.15-kor kezdődik. Hamarabb felébresztettem Willát, de sosem egyszerű elindulni, így persze nagyon kellett sietni. Az út egy emelkedőn vezetett fel, két gyereket feltolni nem volt könnyű, de épp időben odaértünk.  ’Jackie’ után volt egy kis időnk még ebéd előtt, így lementünk a játszótérre. Hazafelé Daisy végig sírt, mert nem azon az úton mentünk haza, amin Fi-vel szoktunk (akkor mindig kocsival mentünk… ).  Az utunk egy mező mellett vezetett, ahol Daisy meg akarta simogatni a lovakat. Azonban nem hagyta, hogy kicsatoljam a babakocsi biztonsági övét, viszont ő nem tudja magának kikapcsolni, így persze  nem simogatta meg a lovakat, nem mintha nagyon ráértünk volna… . Így szinte folyamatosan 15 percig bőgött… :/ Délután Daisy és Guy elmentek Daisy leendő ovijába megvenni a school uniform-ját.  Mikor hazaértek, én bementem Londonba G. Enikővel találkozni. Nagyon jó volt újra látni, jót beszélgettünk, tervezzük, hogy majd hétvégenként elmegyünk egy-egy híresebb városba!

Hétfőn megérkezett az aupair a szomszédba!

Kedden délelőtt Daisy oviban volt. Ebédidőben (!)  a szomszédból átjött bemutatkozni az anyuka, Zoe, a kisfia, Jonathan, és az aupair, Jana. Nagyon kedvesek voltak, de sajnos elég rosszkor jöttek, épp elkészült Willa ebédje, meg kellett volna etetnem, aztán Daisyért kellett menni az oviba. Ehhez képest, amikor végre elbúcsúztak, Willa el kezdett bőgni, nem hagyta, hogy megöleljem, eltolt magától, nem volt hajlandó enni se... Ráadásul indulni kellett volna már Daisyért… Kicsit kétségbeesve felhívtam Fi-t, hogy mit csináljak, mondta, hogy adjak gyógyszert Willának. Hazahoztuk Daisyt, Willát lefektettem, a délután megismétlődött az délelőtti sírás-rívás, de szerencsére hamarabb hazajött Fi a munkahelyéről, így a vacsit már vele együtt küzdöttük végig.

Szerdán mindkét lány itthon volt, ebédkor megint sírt Willa, viszont a délután kicsivel könnyebb volt, mert Jana a szomszédból átjött, így a vacsinál már ketten voltunk, így nem volt olyan vészes, amikor Willa megint nagyon sírt, biztos nagyon fájdalmas volt a fognövés… Nem volt egyszerű ez a két nap… :/

Csütörtökön nagyon nyugis napom volt, Daisy először volt oviban egész nap, Willa pedig újra a régi volt. Délelőtt Willával elmentünk a bölcsödébe beszoktatásra- vidám volt és felszabadult! Ami különösen értékelendő volt a napban, hogy majdnem 30 °C és napsütés volt! Amíg Willa ebéd után aludt, kinn a teraszon olvastam, napoztam! Daisy-ért Guy-jal együtt mentünk, így a délután laza volt, mert Guy itthon volt.

Pénteken délelőtt megint elmentünk Willa bölcsijébe, most Daisyvel, engem kb. 5 perc után kiküldtek, hogy legyen kicsit egyedül is Willa. Most is nyugodt, vidám volt.
Az aznapi vacsoráról készítettem pár képet:







Szombaton egy család két kislánnyal jött hozzánk, délután pedig pogácsát sütöttem – porélesztővel, amit még sosem használtam, nem lett elég puha, nem is kelt meg eléggé, nem voltam megelégedve, lassan, de azért fogy:)
Az eredi cél az volt, hogy vasárnap egy aupair találkozóra sütöm, el is vittem, de nem szívesen osztogattam, nem voltam büszke rá…
Este találkoztam 2 aupairrel, akik Hemel Hempsteadben laknak, jót beszélgettünk.


Vasárnap délelőtt bementünk Londonba Janával, az aupair-rel a szomszédból városnézni. Sajnos rossz idő volt, esett az eső, hideg volt. Délután az aupair-ekkel St. James’s Parkban piknikeztünk, de elég rossz idő volt, elkezdett esni az eső, meg fújt a szél, úgyhogy hamarabb hazajöttünk. Nagyon sokan voltunk ott, 2-300 aupair jött el, de talán épp ezért, nem volt annyira jó lehetőség ismerkedni, mindenki a barátaival jött, velük is beszélgetett. Én találkoztam pár magyarral is, az egyik az évfolyamtársam az egyetemről, úgyhogy főleg velük voltam, nem is beszéltünk sokat angolul…