2014. február 13., csütörtök

08/01- 26/01 süt-főz, bérmálkozó csoport, Teréz anya nővérei, szülinap, Enikő

Csak úgy repül az idő! Már több mint egy hónapja, hogy visszajöttem!

Januártól Daisy keddtől péntekig, azaz 4 napot jár oviba, Willa pedig január végéig járt 3 délelőttöt bölcsibe, így a péntek délelőttjeim szabadok voltak. Ezekben az üres órákban sütöttem –főztem. Egyrészt, mert Fi megkért, hogy a lányoknak főzzek egy nagy adag beef-stew-t és fish pie-t, amit le fagyasztott. Általában ő szokott előre főzni esténként, de ez most különleges volt, hogy én csinálhatom. Az az igazság, hogy nem nagyon főzök, mert hét közben együtt eszem a szülőkkel, hétvégén pedig csak akkor főzök, ha nincsenek itthon és nincs maradék. Pedig nagyon szeretek – és mindig kihasználom a lehetőséget. Másrészt az volt a szerencse, hogy péntek délelőtt Jonathan is oviban van, akire Jana vigyáz. Így szinte mindig átjött Jana és vagy csak beszélgettünk, vagy sütöttünk is valamit a tőle kapott receptes könyvből. Ő lisztérzékeny, így nem egyszerű megfelelő receptet találni. Első ilyen szabad pénteken  crunchy raspberry ripple terrine-t készítettünk – nagyon finom lett. Kis apróság, hogy csütörtökön este, amikor kerestük a receptet, sok fagylaltos volt, de megegyeztünk, hogy azokat majd nyáron csináljuk meg. Ennél azonban csak a hozzávalókat néztük, és megörültünk, amikor láttuk, nincs benne liszt. Az elkészítés módját viszont már nem olvastuk el, így csak másnap reggel derült ki, hogy 4 órára a mélyhűtőben kell pihentetni… A második alkalommal liszt nélküli csokitortát csináltunk, az is finom lett!






Egyik szerda este megnéztem Janával a Hobbit 2-t moziban. A telefonszolgáltatómnak van egy akciója, amivel 2 jegyet 1 áráért megkapok, csak egy sms-t kell írni, s kapok egy kódot. Az Éhezők viadala 2-t is így néztük meg 8 helyett 4 fontért.  Sajnos azonban ez alkalommal nem kaptam meg a válasz sms-t a kóddal, többször is próbálkoztam, meg fel is hívtam őket, de sehogy sem működött… Szerencsére kedves volt a pénztáros, és a sok próbálkozásra tekintettel adott diákkedvezményt … A film végére persze 5 sms fogadott a kóddal… Nagyszerű….


Január 23. nagy nap, 20 éves lettem. Egy rémálommal kezdődött: egy pénteki napon azt hittem, hogy szombat van, amikor is Enikővel terveztem találkozni, így bementem Londonba, vagyis már úton voltam, amikor rájöttem, hogy péntek van és a lányokat otthon hagytam egyedül… :O Borzasztó érzés volt.


Reggel megkaptam az ajándékokat a családomtól, barátoktól: sok sok lufit üzenetekkel, képeslapokat,sms-eket,  két receptes könyvet és egy kötényt Laura Star Baker felirattal! Este, amikor Fi hazaért, ettünk tortát, amin Daisyvel együtt fújtam el a gyertyát. Az ünnepi vacsorára Jana is meg volt hívva, nagyon jól szórakoztunk. A desszert csokiszökőkút volt, amit én adtam nekik Karácsonyra! Epret, banánt és pillecukrot/ marshmallow-t mártogattunk bele, nagyon finom volt!
Itt is szeretném megköszönni mindenkinek, aki gondolt rám, felköszöntött!






Szombaton ténylegesen, nem csak a rémálmomban találkoztam Enikővel. Gyönyörű időnk volt, hihetetlen napsütés, szép parkokban sétáltunk és rengeteget beszélgettünk! We had such fun!

Vasárnap ismét mentem Imogen-nel segíteni Teréz anya nővéreinek a hajléktalanok étkeztetésében. Utána pedig a nővérekkel együtt mondtunk esti imát és rózsafűzért, majd beszélgettünk is velük. Az egyik nővér és egy pap is mondta, hogy milyen jó apáca lenne belőlem! Huh –erre nem számítottam… Legutoljára kb. 5 éves lehettem, amikor a szerzetesi életen gondolkodtam a Muzsika hangja hatására :D. Ez indított arra, hogy többet imádkozzak azért, hogy megértsem, mi a Jóisten terve velem. ’Thy will be done’

Daisy aranyköpésével zárom a mai bejegyzést:
'We made pop music today. You know like popcorn!' by Daisy